Az Internet of Things (Dolgok Internetje) különböző elektronikus eszközök egy internetes hálózatba kötött rendszere, ahol azok kommunikálnak és információt osztanak meg egymással és az őket üzemeltető emberekkel, szervezetekkel. Ezt automatikusan teszik, mindenfajta emberi beavatkozás nélkül - nem számítva persze a beüzemeltetést. Legalábbis ez lenne a kissé száraz definíció.
Története - vagyis nem a lényeg
Története visszamegy néhány évtizeddel az időben, és térben is egy másik kontinensre, a nyolcvanas évek amerikai Carnegie Mellon University kampuszára. Itt született meg az első okos kóla-automata, ami alkotójának képes volt lejelenteni hogy a benne lévő ital hideg-e már, vagy nem éri meg a vesződést elsétálni hozzá. Az ötlet David Nichols végzős hallgató fejéből pattant ki, majd ezt diáktársai - az önként jelentkező Mike Kazar, Ivor Dunham és az egyetem egyik kutató mérnöke, valószínűleg magyar gyökerekkel is rendelkező (nem megerősített adat) John Zsarnay segítségével - véghezvitték a feladatot.
A kifejezés, "internet of things - a dolgok internete" Kevin Ashtontól származtatható, aki 1999-ben nevezte így a prezentációját a témáról, amikor azt bemutatta kollégainak a P&G (Procter & Gamble)-nél. Meg kell jegyezni, hogy ő eredetileg internet for things-nek nevezte, amit kissé esetlenül úgy fordíthatnánk hogy "internet a dolgoknak".
Felhasználása, hatékonysága - vagyis a lényeg
Az okosmindenség mind jelen van a hétköznapi háztartásokban, mind a fejlődő ipari intézményekben, mint például az egészségügyben, irodai vagy ipari közegben.
Az átlag ember mindennapjaiban az ún. okosotthonok képében találkozhat nagyobb léptékben okos eszközökkel, már ha persze egyáltalán valaha találkozik vele. Egy okosotthonban az eszközök pontosan úgy működnek ahogy az alapdefinícióban már felvázoltam; a háztartási eszközök mind fel vannak kötve egy internetes közös hálózatba, ahol megosztják a szenzoraikkal érzékelt adataikat; bekapcsolva maradt-e a TV, készen van-e a mosás, vagy hogy valami hiányzik a hűtőből. Egy ilyen rendszer nem csak leközölheti ezeket az adatokat, de például ki is kapcsolhatja a TV-t, vagy az le az égve maradt villanyt ha megkérjük rá.
Az ipar már most is rengeteg különböző területen alkalmazza az okosmindességet, és ez folyamatosan terjed. Az agrár-ipar (iparosított földművelés) és a környezet- művelési területek állandó megfigyelést és ellenőrzést figyelő ágakként könnyen tud hatalmas hasznot húzni az okosmindesség jelenségéből.
